PS#5: Middle Tisza (HU)

A kísérleti terület a Tisza vízgyűjtőjének síkvidéki részén, a magyar Alföld közepén helyezkedik el. A terület vízellátása a Tisza-tóból valósul meg, amelyet a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) üzemeltet. A mintaterület nagysága 2900 km2, főbb víztesteit az alábbi térkép szemlélteti. A Tisza folyó átlagos vízhozama 507 m3/s, jelentős éven belüli ingadozással. A Tisza-tó Magyarország legnagyobb mesterséges felszíni vize. Tározóként üzemel, két különböző üzemmóddal, nyári és a téli vízszintekkel.

A területet alacsony, 80-89 méteres tengerszint feletti magasság jellemzi. A terület nagy részén szántógazdálkodás folyik, több talajtípus előfordulásával (alluviális, csernozjom, lúgos). Az erdők és a természetes növényborítás aránya 5% alatt van. Néhány település számára gazdasági jelentőséggel bírnak a halastavak.

A vízgazdálkodással kapcsolatos főbb kihívások
A régió szezonális vagy időszakos vízhiánnyal küzd. Az elmúlt 25 év nagy árvizeihez sikeresen alkalmazkodtunk, de az aszályok továbbra is rendszeres és egyre nagyobb kihívást jelentenek a térségben. A vízkészletek elosztása a növekvő igényeket támasztó, egymással versengő felhasználási módok között (ivóvízellátás, idegenforgalom, ökológia, mezőgazdaság, ipar, vízenergia-termelés, mikroklímaszabályozás) egyre kritikusabb problémát jelent a régióban. Az elosztási döntések főként adminisztratív jellegűek, nem támaszkodnak a gazdasági eszközökre és az érdekelt felekkel folytatott mélyreható konzultációra. A legtöbb vízszolgáltatás esetében a költségmegtérülés is hiányzik.

A legfontosabb érdekelt felek közé tartoznak a polgárok és a civil társadalom, a gazdálkodók és szövetségeik, az önkormányzatok, a regionális hatóságok, az ivóvízszolgáltatók, az idegenforgalmi ágazat képviselői, a horgászok és szövetségük, valamint egy vízerőmű.

• Egy továbbfejlesztett víz- és tájgazdálkodási döntési módszertan tesztelése, amely nemcsak földrajzi, hidrológiai és területhasználattal kapcsolatos adatokat tartalmaz, hanem a 4.2. és 4.3. feladathoz kapcsolódóan a közgazdaságtanra is támaszkodik. Az egymással versengő vízhasználatok közötti alkuk ugyanolyan fontosak az elemzés szempontjából, mint a megváltozott földhasználat, a fokozott vízvisszatartás és az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb megoldások által biztosított előnyök számszerűsítése. 
• Az egymással versengő vízhasználatok összetett rendszerének gazdasági elemzése a jobb vízgazdálkodás lehetőségének azonosítása érdekében. 
• A több érdekelt fél részvételével zajló konfliktuskezelés megoldásának alkalmazása a szakpolitikai irányításban.